Osztálykirándulás a Héjja-ökofarmon ! Érdekes előadások, bioméz, biotermékek kóstolása, és vásárlása

A mézről:
80%-ban szõlõ és gyümölcscukrot, 17%ban pedig vizet tartalmaz, ennek következtében rendkívül gyorsan, közvetlenül a bélbõl szívódik fel, vértisztító hatása miatt fiatalítja, frissíti a szervezetet, kiváló segítség nemcsak a fáradtság, de a különbözõ betegségek leküzdésében is. A méhek átalakító tevékenységéhez használt enzim hatására a mézben baktériumellenes anyag keletkezik, így baktériumokkal is felveszi a küzdelmet. Többféle vitamint is tartalmaz (B1, B2, B3, B5, C), bár ezek elõfordulásának mértéke erõsen függ a pollentartalomtól, valamint számos ásványi anyagot (pl. kalcium, réz, vas, mangán, cink, kálium).

Cukor helyett használjon mézet!

A méz jó édesítõszer, bár kevésbé édesít, mint a gyári cukor és a mesterséges édesítõk, de jóval egészségesebb, mert természetesen édes, többféle cukorból áll, és számtalan hasznos anyag van benne, mint például szerves savak, vitaminok, enzimek, illóolajok, ásványi anyagok.
A méz értékes táplálék, mert egyszerû cukrai könnyen felszívódnak, szerves savai fokozzák az étvágyat, javítják az emésztést, mert nemcsak édes, de zamatanyagainak különbözõ összetétele miatt változatos ízeket biztosít sütés-fõzésnél! A tapasztalatok szerint az, aki mézet használ cukor helyett, rövid idõn belül kevesebb édességet fogyaszt másoknál, mert szervezete nem kívánja az édességeket. Ennek megfelelõen a méz fogyasztása elõsegíti karcsúságunk, vonalaink megõrzését is.

Valóban hizlal?

Vannak, akik jóindulatúan óvnak a mézfogyasztástól, mert „nagyon hizlal”. Nos, az igazság ezen a területen a következõ:
• A méz gyümölcscukrából nem lesz zsír, mert a májban glikogénként raktározódik el.
• A méz szõlõcukrából nem lesz zsír, mert rövidesen elég az izmokban.
• A mézfogyasztás aktívabb életvitelre serkent, ami az elhízás ellen hat.
• Egyes mézfajták (mentaméz, káposztaméz) vízajtó hatásúak, súlycsökkenést idéznek elõ.

Csak a folyékony méz jó?

A méz kristályosodásáról (cukrosodásáról) sokan azt gondolják, hogy az a méhész turpisságának a következménye, talán kristálycukrot keverhetett a mézbe. A kristályosodás azonban természetes fizikai folyamat, melynek során a méz kémiai tulajdonságai nem változnak meg.
A jelenség annak a következménye, hogy a méz szobahõmérsékleten túltelített oldatként viselkedik, amelyben az oldószer, a víz, csak 18%-ban van jelen, a többi része fõleg egyszerû cukrokból áll. Ezek közül a szõlõcukornak nagyon rossz az oldékonysága, ami azt jelenti, hogy szobahõmérsékleten hamar kiválik az oldatból. A méz a leggyorsabban 15°C-os hõmérsékleten kristályosodik meg. E hõmérséklet fölött és alatt a méz kristályosodása sokkal lassúbb. A kristályos mézet 45°C-os vízfürdõben károsodás nélkül vissza lehet olvasztani, de ezt követõen ismét bekristályosodhat.